"Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is, hogyha szeretsz. A legnehezebb, ha hiába szeretsz."/Anakreón/

"Eddig sohasem éreztem, amit most érzek. Eddig sohasem féltem, hogy mi lesz, ha mégsem kellek. Most félek! Most akarom, hogy kelljek..."/Szilvási Lajos/

„Akkor tudod meg mi is a szerelem, amikor érzed hogy fontos vagy valaki számára. Érzed ,hogy többé már nem leszel egyedül soha, és nem érdekel semmi más, csak hogy szeressed szíved választottját, és megadj neki minden kedvére valót.  DE! A szerelem az emberi életbe sajnos csak akkor kezd igazán érthetővé válni, amikor kezd vége lenni, és eszedbe jut, hogy mennyire imádtál egy álmot és milyen szép is lett volna. Töprengsz és kínzod magad azzal, hogy mi lett volna ha...?Mi lett volna ha azon a napon kedvesebben szólok hozzá? Mi lett volna ha hamarabb értél volna oda? Semmi! Mert a sors dönti el, hogy kihez ad hozzá.. és hogy kit vesz el Tőled...”

"Ha azt tartod, elveszett vagy, akkor el is vesztél.
Ha azt hiszed, nem mered megtenni, akkor nem is mered majd megtenni.
Ha nyerni szeretnél, de úgy véled, nem tudsz nyerni, majdnem lehetetlen, hogy sikerüljön.
Ha azt tartod, hogy veszíteni fogsz, veszítettél. Mert odakinn a világban látni fogod, hogy a siker az ember akaratával kezdődik."

„Az ostobák nem felejtenek és nem bocsátanak meg, a naívak  felejtenek és megbocsátanak, a bölcsek megbocsátanak, de nem felejtenek!”

„Igyekszem bölcs lenni, ha nem lehetek vidám, könnyed, amikor nem örülhetek, megpróbálom elviselni, amit úgy sem lehet megváltoztatni, és szeretnék türelmes lenni, amikor nincs mód úrrá lenni a bajokon"

"Az életben minden lehetőség, döntés és következmény. És csak rajtad áll, hogy a következményekben meglátod-e az újabb lehetőséget."

„Miért van az, hogy mindig azt imádjuk, aki hűtlen, aki mást szeret?
Miért van az, hogy szívrepesve várjuk, pedig tudjuk, hogy rajtunk csak nevet?
Miért van az, hogy titkon könnyet ejtünk, ha a múlt emléke énekel?
Bár találhat szebbet-jobbat lelkünk, azt az egyet nem feledjük el! „

"Mit tennél, ha minden egyes alkalommal, amikor szerelmes leszel valakibe...el kell tőle búcsúznod?
Mit tennél, ha minden egyes alkalommal, mikor valakivel akarsz csinálni valamit.....Ő nem lenne ott?
Mit tennél, ha minden egyes pillanatot, amikor igazán boldog vagy.. egy-egy 10 perces szomorkodás váltaná fel?
Mit tennél, ha tegnap a legjobb barátod halt volna meg...és nem tudtad volna elmondani neki...mit éreznél?
Mit tennél, ha az, amit mindennél jobban szeretsz...sosem lehet a tiéd?”

„Pedig a szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat. És nem utasíthatjuk vissza, mert létünk alapfeltétele. Ha nem merjük elfogadni, éhen halunk egy karnyújtásnyira a fától, amely hiába kínálja gyümölcseit. Mindenütt a szerelmet kell keresnünk, és vállalnunk kell, hogy esetleg órákig, napokig vagy akár hetekig szomorúak és csalódottak leszünk miatta. Mert abban a pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy megtaláljon minket. És megvált."

„A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.”

"Szerelem, mikor könnyeket hullajtasz, mégis ugyanúgy szereted Őt.
Szerelem, mikor Ő egy másik lányt szeret, de Te csak mosolyogsz és azt mondod:
Jól vagyok pedig csak sírni és sírni szeretnél..."

"...MA kitörlök a naplómból két napot: a tegnapot és a holnapot. A tegnapból tanultam, a holnap pedig következménye annak, amit ma teszek.

Ma azzal a meggyőződéssel nézek szembe az élettel, hogy ez a nap soha többé nem fog visszatérni.

A MA az utolsó lehetőség arra, hogy intenzíven éljek, hiszen senki sem tud biztosítani arról, hogy látni fogom a holnapi napfelkeltét...

MA elég bátor leszek ahhoz, hogy ne szalasszak el több alkalmat.

MA beruházok a legértékesebb erőforrásomból: Az Időmből, a legbizonytalanabb munkámba: Az Életembe.

MA minden percet szenvedéllyel töltök, hogy a mát egy különleges, egy páratlan nappá tegyem az életemben.

MA szembeszállok minden akadállyal, amely az utamba áll, bízva abban, hogy sikert aratok

MA ellenállok a pesszimizmusnak és meghódítom a világot egy mosollyal és pozitív hozzáállással a legjobbat várom.

MA úgy töltöm az időt, hogy boldog legyek, és otthagyom a lábnyomaimat és a jelenlétemet mások szívében"